Valuták nemzetközi áttekintése: Gyakorlati kalauz magyar olvasóknak
Korunk nemzetközi világában a valuták ismerete korántsem kizárólag a pénzügyi szakemberek előjoga. Amikor utazásra készülődünk, online vásárolunk külföldi online boltokban, vagy mindössze szeretnénk nyomon követni a gazdasági eseményeket, a különböző valuták ismerete nélkülözhetetlen.
Magyarország számára, amely EU-tagállamként mélyen beágyazódott a nemzetközi kereskedelembe, kiemelt jelentőségű, hogy polgárai tisztában legyenek a régió és a világ jelentős fizetőeszközeivel.
A forint kurzusa folyamatosan változik, és ez direkt módon hat napi rutinunkra. Az üzemanyag piaci értéke, az importált termékek költsége, sőt még a nyaralásunk költségvetése is kapcsolódik ahhoz, miként teljesít a magyar valuta egyéb valutákkal összevetve.
Következő sorainkban áttekintjük a magyar forint státuszát, valamint betekintést nyerünk a szomszédos országok és több jelentős világvaluta jellemzőivel, hogy átláthatóbbá váljon a pénzügyi világ működését.
A magyar forint (HUF)
A magyar forint 1946. augusztus 1-jén váltotta fel a pengőt, amely példa nélküli hiperinflációjának áldozata lett. A forint megnevezést a középkori firenzei aranypénzről, a fiorinóról kapta, amely egykor széles körben elterjedt volt Európában, és Magyarországon is használatban volt.
Napjainkban kétszáz, ötszáz, ezer, kétezer, ötezer, tízezer és húszezer forintos papírpénzek vannak közkézen, valamint 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos fémpénzek. A bankjegyeken magyar történelmi személyiségek, királyok és államférfiak portréi fedezhetők fel, ellenoldalukon viszont jelentős magyar építmények jelennek meg.
Az elmúlt évtizedben a forint értéke erős ingadozást tanúsított. Az euróval szembeni érték jellemzően háromszázhatvan és négyszázhúsz forint között alakul, noha léteztek szakaszok, amikor ennél gyengébb vagy erősebb is volt. A dollárral szemben pedig általában 330-380 forint közötti intervallumban alakul.
Az eurócsatlakozás már hosszú évek óta téma, de konkrét céldátum még nem ismert. A csatlakozás követelményeit lefektető maastrichti mércék teljesítése és a megfelelő gazdasági stabilitás megteremtése megoldandó probléma marad.
Szomszédos és regionális valuták
Román lej (RON)
A román lej a hazánkkal határos Románia állami valutája. A “lej” terminus az oroszlán szót jelenti románul, amely a holland leeuwendaalder érmékből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben került bevezetésre, amikor a régi lejt 1:10000 konverzióval váltották át az új lejre a folyamatos infláció miatt.
Egyetlen román lej jelenleg kb. 75-85 forintot ér, habár ez a kurzus dinamikusan alakul. Románia és Magyarország között fontos pénzügyi összeköttetések jöttek létre az elmúlt deceniumokban.
Rengeteg magyar vállalkozás jelen van Romániában, és megfordítva is, ennélfogva a két ország közötti commerce és dolgozók mozgása miatt sokan kapcsolatba kerülnek a lejjel. A romániai magyarság számára pedig napi szintű pénznem.
Románia is az Európai Unió tagországa, és szándékai szerint 2029-re tervezi bevezetni az euro devizát.
Cseh korona (CZK)
A cseh korona Csehország kiegyensúlyozott és biztonságos valutája, amely az ország 1993-ban történt önállósodásakor jött létre Csehszlovákia szétesésekor.
A korona elnevezéséből is kiviláglik, hogy történelmi hagyományai vannak az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe nyúlnak vissza.
1 CZK értéke kb. 16 és 18 forint között mozog. Csehország közgazdasága az egyik legerősebb a régióban, ami a korona szilárdságában is megmutatkozik.
A cseh valuta viszonylag erős és előre jelezhető, ami többek között azért van, hogy az ország export által hajtott gazdasággal működtet, komoly német tőkével és modern autóipari szektorral.
Csehország gyakori célpont a magyar turisták körében – Prága, a híres “száztornyú” metropolisz évenként hatjegyű magyar utazót invitál.
A rövid távolság, a kulturális hasonlóságok és a V4-es összefogás mind hozzájárulnak a két ország erős gazdasági kötelékeihez.
Érdekesség, hogy bár Csehország megfelel az euró bevezetéséhez nélkülözhetetlen feltételeket, az ország most nem készül a közeljövőben az euróra való átállást, mindenekelőtt politikai és gazdasági indokokból.
Lengyel zloty (PLN)
A lengyel zloty eredete a 1300-as évekig datálható, amikor is az arany jelentésű “złoto” szóból eredt. A jelenlegi zlotyt 1995-ben került bevezetésre a hiperinfláció legyőzése után, amikor 10.000 régi zlotyt váltottak egyetlen új zlotyra.
A zloty árfolyama jellemzően 95-110 forint között változik. Lengyelország az Európai Unió egyik legmeghatározóbb tagja, jelentős gazdasági erővel.
A V4-es együttműködés keretében (V4 országok) a négy ország szövetségben dolgozik gazdasági és politikai kérdésekben.
A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég talált piacot Lengyelországban.
A zloty relatíve állandó valuta, habár magától értetődően érzékeny a nemzetközi gazdasági fluktuációkra.
Lengyelország is nem vezette be az euro devizát, dacára annak, hogy az Európai Unióhoz való integrálódáskor ígérte ennek lehetőségét. Az ország ragaszkodik saját pénzügypolitikájának folytatásához. Ha érdekli a téma a lengyel valuta, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/the-polish-zloty/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.
Ukrán hrivnya (UAH)
Az ukrán hrivnya 1996-ban váltotta fel az ukrán kupont, amely átmeneti valutaként szolgált a Szovjetunió széthullását követően. A “hrivnya” megnevezés egy középkori súlyegységből származik, amelyet arany és ezüst lemérésére vettek igénybe.
A hrivnya piaci értéke az elmúlt évtizedben drasztikus módosulásokon szenvedett el. A 2014-es eseményeket követően, majd különösképpen a kétezerhuszonkettőben elkezdődött konfliktus miatt a valuta komoly depreciáción esett át.
A jelenlegi helyzetben egy hrivnya nagyjából 9 és 11 forintot ér, de ez az kurzus extrém ingadozó a geopolitikai körülmények miatt.
Magyarország és Ukrajna között hagyományos kapcsolatok állnak fenn, főként a Kárpátalján élő magyar közösség folytán.
A kereskedelmi viszonyok is számottevőek voltak a konfliktus kitörése előtt. Az ukrán gazdaság jelenlegi helyzete rendkívül kihívásokkal teli, és a hrivnya állandósága jelentősen múlik a nemzetközi segélyektől és a geopolitikai helyzet alakulásától.
Az ukrán nemzeti bank igyekszik a valuta állandóságának biztosításáért a nehéz kondíciók dacára.
Világvaluták
Svéd korona (SEK)
A svéd korona Svédország törvényes pénzneme 1873 óta, amikor a Skandináv Pénzügyi Unió keretében implementálták. Svédország közgazdasága szilárd és modern, amelyet innováció, erős jóléti állam és sikeres multinacionális vállalatok határoznak meg.
Egyetlen svéd korona jelenleg hozzávetőlegesen 35-40 forintot ér. Svédország jóllehet az Európai Unió tagja, de népszavazással elutasította az euró bevezetését kétezerhármában, és azóta is megőrizte saját valutáját.
Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy független monetáris politikát végezzen, amely alkalmazkodóbban tud reagálni a hazai gazdaság szükségleteire.
A svéd modell, amely kombinálja a piacgazdaságot az szilárd jóléti rendszerrel, nemzetközileg hírneves és honorálás. Ez a szilárdság tükröződik a koronában is, amely az egyik legmegbízhatóbb európai valuta.
Sok magyar is kapcsolatba kerül a svéd koronával, akár IKEA vásárlásról, svédországi employment vagy turistaként való látogatásról.
Izraeli sékel (ILS)
Az izraeli újsékel 1985-os évben indult a hiperinfláció megállítására, amikor a régi sékelt váltották le. A sékel bibliai gyökerű pénznem, amely már az ókori időkben is használatos volt.
Az izraeli sékel árfolyama hozzávetőleg száz-száztíz forint között változik. Izrael gazdasága kiemelkedően modern és újító, amelyet sokszor “startup nemzetnek” titulálnak.
Az ország a magas technológiai ágazat, az egészségtudomány, a agrártechnológia és a információbiztonság dimenzióiban világ topja.
Magyarország és Izrael között történelmileg pozitív gazdasági összeköttetések állnak fenn. Izraeli pénzek folynak be Magyarországra, kiváltképp a technológiai szektorban, és sok magyar turista utazik Izraelt vallási, történelmi vagy kulturális okokból.
A sékel stabil valuta, habár természetesen érzékeny a regionális geopolitikai viszonyokra.
Japán jen (JPY)
A japán jen a nemzetközi kereskedelem egyik kulcs tartalékdevizája és a harmadik legtöbbet forgalmazott deviza a dollár és az euró mögött. A jent 1871-es évben indították a Meiji-megújulás kontextusában, amikor Japán megnyitotta kapuit a világ felé.
A jen kurzusa jellemzően 2,5-3 forint körül ingadozik, ami azt mutatja, hogy 100 jen nagyjából kettőötven-háromszáz forintot ér.
Japán világgazdasági harmadik helyezett, fejlett technológiával, autóiparral és elektronikai ágazattal. A jen árfolyamát jelentősen determinálja a Bank of Japan jegybanki politikája, amely évtizedek óta alacsony kamatokkal próbálja ösztönözni a nemzetgazdaságot.
Magyarország számára Japán meghatározó társ, különösen az autógyártási invesztíciók terén – gondoljunk a Suzuki győri gyárára, amely tízezreknek ad munkát. A jen stabilitása és globális elismertsége miatt sokan használják invesztícióként is.
Japán turistalátogatási irányként is növekvő népszerűségnek örvend a magyarok részéről.
Thai baht (THB)
A thai baht Thaiföld törvényes pénzneme, amelynek története több mint hét évszázadra eredeztethető. A modern bahtot 1928-as évben hozták forgalomba jelenlegi formájában. A “baht” kifejezés egy súlyegységre utal, amely nagyjából tizenöt grammot jelent.
Egyetlen thai baht értéke kb. 10 és 12 forint között ingadozik. Thaiföld egyik legkedveltebb desztináció a magyar turisták részéről – évente tízezrek keresik fel az távol-keleti országba gyönyörű strandjai, színes kultúrája és kedvező árai miatt.
Bangkok, Phuket, Koh Samui és más thai desztinációk preferáltak a magyar vakációzók körében. A baht árfolyama meglehetősen állandó, noha természetszerűleg reagál a utazási szektor hullámzásaira, amely Thaiföld gazdasági életének meghatározó ágazata.
Figyelemreméltó, hogy Thaiföldön extrém kifinomult a pénzváltó hálózat, és általában előnyösebb váltás lehetséges helyben, mint Magyarországon.
Számosan tanácsolják, hogy limitált pénzt hozzunk, és a maradékot már helyben váltsuk bahtba. A thai közgazdaság gyorsan növekszik, és az ország a délkelet-ázsiai térség egyik meghatározó gazdasági ereje.
Összegzés
A valuták világa sokrétű és figyelemfelkeltő. Magyarország számára, amely kis, nyitott gazdaságként működik, rendkívül lényeges az kurzusok ismerete és követése.
A forint kurzusa direkt módon hat életszínvonalunkat, a vásárlóerőnket és gazdasági lehetőségeinket.
Következő hasznos tanácsok: mindig tanácsos megvizsgálni a váltóhelyek kurzusait, mielőtt utazunk. A bankok és a repülőtéri váltók tipikusan kedvezőtlenebb kurzust adnak, mint a központi exchange irodák.
Ajánlott még kevesebb pénzt cash-ben átvinni, és a többit már a úti célban ATM-ből kivenni vagy konvertálni.
Többször a kártyás payment a legoptimálisabb választás, de állandóan nézzük át a nemzetközi kártyahasználat költségeit.
A forint jövőbeli sorsa számos tényezőtől függ: a magyar közgazdaság teljesítményétől, az inflációs ráta változásától, a jegybank döntéseitől és természetszerűleg a globális gazdasági helyzettől.
Az euró bevezetése továbbra is potenciális út, de ennek időpontja még bizonytalan.
Összességében a pénzügyi intelligencia része, hogy felfogjuk: a valuták nemcsak papírfecnik vagy digitális számok, hanem gazdaságok, nemzetek és emberek millióinak hétköznapjait determináló instrumentumok.
Ajánlott követni az devizaárfolyamokat, megérteni a irányzatokat, és körültekintően előkészíteni külföldi útjainkat és monetáris határozatainkat.